Turai cigányok: nyugodt szívvel fordultunk a Jobbikhoz!

A Turán történt szeptemberi incidensre reagálva, mely során egy rendőrt összevertek helyi bűnözők, majd a rendőrség nagy erőkkel megszállta a cigánysort, háromszáz turai lakos petíciót írt, majd felhatalmazta Vidák Miklóst, hogy az ügyben a Jobbik képviselőjéhez, Varga Gézához forduljon. Vidák Miklós 1965-ben született, és kereskedelmi szakmunkás iskolában, középfokú vezető iskolában, majd aranykalászos gazdaképzésen végzett, jelenleg a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány elnöke. A nemzeti radikálisokról, a turai incidensről, országrombolókról és országépítőkről, cigánybűnözésről, a hazai kultúra és föld iránti szeretetről, a magyarsághoz tartozásról beszélgettünk vele.

Vidák Miklós. Fotó: Bar!kád

Petíciót nyújtott át szeptemberben Varga Géza képviselő úrnak, mely így szól: „(…) A turai cigányságot méltatlanul hozza még rosszabb helyzetbe [a média], hiszen a cigány lakosok is szenvednek a bűnözőktől… szeretnénk elhatárolódni a köztünk élő bűnözőktől (…).” Kik írták alá a petíciót?

A helyi lakosok, cigányok és nem cigányok vegyesen. A turai cigány kisebbség körülbelül kétezer főt tesz ki, közülük a tanult fiatalok fogalmazták meg azt. Felhatalmaztak, hogy nyugodtan mondjam ki, mi folyik itt - ez nem a magánvéleményem, tényelegesen az övék is. Kikérjük magunknak a médiában elhangzott szenzációhajhász riportokat! Segítséget először mi kértünk a rendőrségtől! Azért fajult idáig a dolog, mert nem adták meg nekünk azt. Nem mi vagyunk a felelősök, ezek a bűnözők nem mi vagyunk. Kövessenek meg minket! A helyieknek is elegük lett abból, ami az országban megy: nem akartak még egy Gyöngyöspatát, és nem tartották elfogadhatónak azt, ami itt történt: hogy megverték a rendőrt, majd a rendőri túlkapásokat, illetve a törvény be nem tartását.

Kinek a részéről?

Az állam, illetve a rendőrség részéről. Ha itt ugyanolyan becsületes emberek élnek, mint máshol, akkor ugyanazok a jogok és kötelességek érvényesek itt is. Magyarán: lehet, hogy megverte a rendőrt két-három ember, de ezt a pár embert a helyi cigány és nem cigány lakosok együttesen följelentették, már jóval ezelőtt. Ha meghallgatták volna a jajkiáltásunkat, nem lett volna probléma. De csak a rendőrverés után voltak hajlandóak észrevenni, hogy mi folyik itt. Öt-hat évre visszamenőleg rengeteg feljelentést tettünk, de hiába. Mégis mi az, hogy beviszi a rendőr a tolvajt, aki ellopja a másik tyúkjait, tönkreteszi az életét, és két nap múlva már kinn is van a bűnöző, és az arcába röhög annak, akit meglopott? Ezért fordultunk tiszta szívvel a harmadik, vagy egyesek szerint már második erőhöz, a Jobbikhoz: mert elég volt! Ha tényleg képesek leválasztani az országrombolókat az országépítőkről, ahogy a programjuk mondja, akkor tegyék meg! Itt az idő.

Mit vártak volna el a rendőrségtől?

Tisztázzuk, hogy nem a rendőri jelenlét ellen vagyok. Ha itt van a rendőr, én annyira örülök neki! Akár szívesen be is hívom egy kávéra, ebédre, bármire. Viszont most a rendőrök megszállták a cigánytelepet, ahol most is vagyunk, és ahol a döntő többség dolgozik, a fiatalok tanulnak, szakmájuk van, és nincs, aki nem jutott túl az általános iskolai tanulmányain. Pontosan tudja a rendőrség is, hogy ki az az öt-hat ember, aki évek óta csinálja a balhét. Párat össze is szedtek, és aztán persze szélnek is eresztették őket. Úgy néz ki, mintha csak minket bosszantani jöttek volna ide…

Elég konkrétan kifejezték a turai cigányok, hogy nem óhajtanak közösséget vállalni a bűnöző cigányokkal?

Csak én személyesen hatszor tettem feljelentést. Varga Gézának mellékeltük is a jegyzőkönyveket. Azóta sem derült ki, hogy a jegyzőnél, vagy hol akadtak el ezek az eljárások. Nem tudni, hogy kinek, mi célból jó ez. Talán a belügyminiszternek, vagyis Pintér Sándornak, vagy a kormánynak az utasítására cselekednek? Nem tudom!

A kormány utasítására? Mégis mi okból?

Az elmúlt húsz évben semmit nem tettek a cigányokért. Integráció címen persze rengeteg pénzt költöttek el butaságokra. Én tökéletesen integráltnak érzem magamat! Viszont a becsületes állampolgárt közben nem védik meg, pedig ez Pintér úr dolga lenne. Aki konyhába megy dolgozni, annak illik tudni főzni. Ha a kőművesnek összedől a háza, felelősségre vonják, ha a boltos nem ad nyugtát, felelősségre vonják. A belügyminisztert miért nem vonják felelősségre? Ha ez így megy, akkor ő nem belügyminiszter. Akkor a kormány sem kormány. A Fidesz és az MSZP értünk nem tesz semmit. A kormány elhallgatja, hogy a tisztességes cigányok feljelentik a bűnözőket, és hogy aztán nem történik semmi. Hiába van itt háromszáz aláírás, lehetne bármennyivel több – sőt, a jelek szerint lesz is… Varga Géza hiába akart felszólalni a parlamentben, nem engedték: valahogy nem kerül napirendi pontra az ügy. A Kossuth Rádióban sem adták le az anyagot, amit összeállított, pedig itt hallgattuk több százan a rádiót, hiszen három időpontot is megadtak, amikor elméletben adásba került volna. És nem tesznek semmit, ha bántják, és a szélsőségesek vérszívó parazitának nevezik a dolgozó rendes cigányokat. Mondjuk úgy, hogy ez nekünk nem esik jól…

Ha nem az integrálásra költött milliárdokra, akkor mire lenne szüksége a cigányságnak?

Amire szükség lenne az a becsületes munka, a fizetés és az, hogy ne diszkriminálják őket. Az a két cigány fiatal, aki Varga Gézához elment, és átadta a petíciót, elmondta a képviselő úrnak, hogy hiába mennek be állásinterjúra, mert ha látják, hogy cigányok, már rögtön nem kellenek. Nem akarom a gazdaságpolitika irányába elvinni a beszélgetést, de az erő megvan a vidékben, a mezőgazdaság rengeteg munkahelyet adott régen, és adhatna ma is, csak a mostani vezetésnek nem célja, hogy ez így legyen. Nálam nagyobb emberek, Varga Géza, vagy Ángyán János professzor készek lennének ezt megvalósítani. Ángyán professzorra nagyon haragszik a Fidesz, pedig a valóságot mondja, azt is szűkszavúan, egy vidéki ember szemszögéből. Ő nem a fővárosból dirigálja az embereket a földeken. A kormány jöjjön le vidékre, legyen paraszt! Ha pedig mindenképp kutyának nézi a parasztembereket, akkor tanuljon meg a kutyák nyelvén.

A cigány politikusok nem tettek semmit?

A cigány vezetőséget szégyellem. Szégyen, ami ma megy a cigány politikában. Sütögetik a pecsenyéjüket, minket meg eladtak egy tányér levesért. Nem a bólogatás lenne a feladatuk. Hol volt Farkas Flórián, amikor mindez történt Turán? A mai politikusok, azok műanyagból vannak, mindenki értse, ahogy akarja, hogy mi mindent lehet csinálni a műanyagból… De elmúlt az az idő, hogy nem volt, aki kiállt az igazunkért. Ha most nem emeljük fel a szavunkat, a háromszáz aláírást, akkor hiszem, hogy nagy baj lett volna.

Visszatérve a petícióhoz, miért a Jobbikhoz fordultak? Sokan vádolják rasszizmussal a pártot.

Magam is fenntartásokkal kezelem őket, de Varga Géza a Galgafarm és az Ökofalu alapítója. Tőle vettem át a vezetést. Jelenleg is húsz cigánycsalád kap ott munkát, úgyhogy mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy Varga Géza rasszista lenne… Másrészt a Jobbik programja azt mondja, és jó volna, ha szó szerint is vennék, hogy a becsületes igaz embernek nincsen tőlük félnivalója, csak az országrombolónak, aki a bűn útján jár. Ez nekem tetszik, noha értelemszerűen a szélsőséges, cigányellenes gondolatokat visszautasítom. Vegyük úgy, hogy ez egy lehetőség a Jobbiknak is, hogy a becsületes cigányemberek mögé vonuljon föl! Álljanak teljes mellszélességgel mögénk, hogy igenis vannak teljességgel rendes cigányemberek, akik ugyanúgy értékes állampolgárok, mint bármelyik nem cigány. Ismerek több jobbikos vezetőt, a párt mezőgazdasági kabinetjébe kaptam meghívást, és ott szakmai szinten együtt is dolgoztam velük. Mondják ők ki, hogy a becsületes embert meg kell védeni, hiszen a pártprogramjuk is ezt mondja, és ennek a témának köszönhetik nagyban a népszerűségüket! Remélem, hogy a Jobbik majd látni fogja, hogy Turán van kétezer becsületes ember, akiket támogatni kell, és felismeri, hogy ki kell vizsgálni azt, ahogyan a rendőrség végezte a dolgát. Ha meg nem kellenek a tisztességes cigányok a Jobbiknak, akkor viszont azt mondják ki. Legyen végre tiszta a beszéd.

Ön is a cigánybűnözés felszámolása mellé áll?

Ahogy a nejem mondja: a bűnnek nincs színe. Vannak bűnözők, és becsületes emberek. Én se jobboldali, se baloldali nem vagyok, és ezért nem kell sehol meghajoljak. A bűnözésnek viszont vannak szintjei: a magánvéleményem az, hogy nincs cigánybűnözés, de sok irányból nézhetjük. A számok szerint létezik, van cigánybűnözés, illetve a cigányok által sűrűbben elkövetett bűnfajták léteznek. Elég betekinteni egy börtönbe… De nézzük meg, hány cigány van a bankárok között, és hány zsidó vagy magyar. Rengeteg bűnt követnek el a bankszektorban, pedig nincsenek ott cigányok. A politikában sincs sok cigány, mégis tudjuk, milyen az.

Egy helyütt azt nyilatkozta, hogy Varga Géza hozta el ide azt a mentalitást, hogy a cigányember is talpra állhat.

Varga Géza jobbikos parlamenti képviselő (jobbra) szemléli a farmot
Fónagy Jánossal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárával
(középen)

Személyesen nekem hozta el. Az, hogy megtanultam, hogyan tudok másokon segíteni, az, ahogyan a világképem kialakult, azt Varga Gézának köszönhetem. Példának okáért: volt, hogy olyan cigány került hozzánk, aki lusta volt, vagy rosszul dolgozott, de olyan is akadt, aki lopott. Varga Géza adott neki még egy esélyt. Most, hogy én vezetem a cégeit, máig tanácsot ad, és ha látja, hogy pozitív vagy negatív értelemben különbséget teszek emberek között, figyelmeztet, hogy a helyes út középen van. A tisztessége előttem megkérdőjelezhetetlen. Rengeteget tesz a térség embereiért, a cigányok és nem cigányok felemelkedéséért is. Megmutatta, hogy lehet a cigánynak pályázni, vállalkozni, hogy bármit el lehet érni.

Figyelemmel kíséri a parlamenti tevékenységét?

Nem.

A helyiek hogy fogadják a Jobbik vaskosabb kijelentéseit?

Minden pártban vannak szélsőségek. Kivétel nincs, bármit is mondanak. Amikor Varga Géza a parlamenti képviselőjük lett, sokakat megosztott az elején. Ám lehet, hogy a Jobbikban ilyet-olyat mondanak, de Varga ott tudja kamatoztatni a szaktudását. Nem is vennék máshol figyelembe: az ökogazdálkodás nemzetközileg elismert szaktekintélye, a legjobbak között van, de a tehetségét különböző érdekek miatt nem értékelik másutt. Most akkor az országépítés, vagy az egyéni érdekek irányítják a politikát? Hiszen mi nem csak bio-, illetve ökoépítkezés terén dolgozunk, hanem hangsúlyt fektetünk az ember-, föld- és környezetszeretetre.

A honlapjuk számos értéket említ, amit őrizni kívánnak, köztük a „pénzimádó világ” és a „kozmopolitizmus” helyett a „szűkebb és tágabb értelemben vett saját nemzeti hagyományainkkal és kulturális értékeinkkel való közösségvállalást.” Nevezhetjük ezt lokálpatriótaságnak?

Igen, lehet az is. A magyarság bölcsője a magyar föld: mi ennek a szeretetét adjuk vissza. A faragott szobrok, művek mind a magyarság kultúráját tükrözik vissza. Székelykapu vezet a farmra, és ahogy bemegyünk, két oldalt a magyar szokásnak megfelelően áll kifaragva a nő és a férfi, a férfi levett kalappal, a nő sóval, vízzel és kenyérrel, mindketten szemlesütve fogadják a vendéget. Egy kárpát-medencei fafaragó tábort hozott létre a Gaia Alapítvány. A tiszta élet forrása, a Gaia szobor, az Anyaság szobra, Assisi Szent Ferenc és természetesen Árpád apánk áll ott. A többségi társadalomhoz kell igazodni, legyen az ember szlovák, horvát vagy cigány, és ez vonatkozik a magyarsághoz tartozásra is. Én nem érzem sértőnek, ha cigányként azonosítanak. Ha viszont arról van szó, hogy a cigányok kívül állnak a magyarságon, és így beszélnek rólunk, akkor már baj van. 

Gyakran tartanak nyílt napokat. Mikor lehet a legközelebb meglátogatni a Galgafarmot?

Minden hónap első vasárnapján tartok teljes körű vezetést. Most október hetedikén lesz a következő. (az eseményről további információ található itt: http://www.botanikuskert.hu/node/504 illetve a Gaia Alapítvány honlapján http://www.gaiaalapitvany.hu - a szerkesztő megjegyzése)

Milyen a helyi élet? Mit vár a közeljövőtől?

Vidák Miklós (jobbra) vezetést tart a Galgafarmon.

Ez egy középgazdaság, ahol fele-fele arányban vannak cigányok is, magyarok is. Van cigány kombájnos, asztalos, állatetető, tejfeldolgozó és vannak ugyanígy nem cigányok is. Nem különb a húsfeldolgozó, a pékség, a szálloda, az iroda. Nincs probléma. Itt helyben egymásnak kereszteltek a szüleink! Nem kérünk sem pozitív, sem negatív diszkriminációt! Az embereket kell nézni, rátermettség és munka alapján. Ötven éve élek itt, és ellentétben a sok ügyvéd- és orvospalántával, akiknek tanulmányait az állam az én adómból finanszírozta, én itt is maradtam Magyarországon. És nem adom föl! Az öregeim köteleznek rá – nem szóban, de belső indíttatásban. A mi közösségünk generációk óta munkából él meg, építi a hazát – tisztelet kéne, hogy járjon nekik! A feleségem is mellettem áll. A megfelelő fórumokon teszem fel kérdéseimet. Kérjen bocsánatot a belügyminiszter ezektől az idős emberektől, akik ledolgozták az életüket! Ha jók voltak, amikor dolgozni kellett, legyenek jók most is!

interjú anyaga: Veszprémy