-

-

Az agyamat eldobom

Nem szívlelem Jeszenszky Gézát. Sok van a rovásán, ami a magam fajta embernek szúrja a szemét: a "rossz irányba történt közel-keleti nyitása," a nemzeti oldal folyamatos ekézése, nem is beszélve a különböző sötét ügyeiről, melyeket a délszláv háborúval kapcsolatban emlegetnek. Na és persze az eset, amit korábbi kollégája, Raffay Ernő fejtett ki több helyen, Jeszenszky teljes kétbalkezűsége a kárpátaljai magyarok érdekeinek kezelésében.

De ami most csináltak vele, az tényleg sok. Amiért "vállalhatatlannak" minősítették személyét Oslóban valami rasszizmusellenes konferencián (ízlések és pofonok), az az volt, hogy egyetemi tanárként jegyzeteiben le merte írni, hogy komoly probléma a cigány fiatalok körében a családon belüli házasodás-szex, a vérfertőzés.

Ez egy olyan alaptény, amivel bárki, aki pár napnál többet töltött problémás cigánysorokon, már régen szembesült. Fogyatékkal élő cigánygyerekek tömkelege él olyan családokban, ahol apuka és anyuka közeli rokonok, unokatestvérek, vagy akár fél- vagy édestestvérek. Őket felmenőik legtöbbször azért adták össze, mert undorodtak a cigány közösségen, vagy akár csak a szűkebb rokoni körön kívül álló emberektől. Ez az, amire sokszor csak azt a kommentárt hallom tisztességes cigányoktól, hogy "gyomorforgató."  Igen, szokás a vérfertőzés a cigányok között, ilyen sokszor van, az eredmény ismert, és nem attól fog megváltozni a helyzet a putrikban, hogy egy szerencsétlen főliberális öreg diplomatát kiutálnak Oslóból, bármit is gondolnak erről a "szakértők," akik sürgősen el is határolódtak Jeszenszkytől (ők a jelek szerint még nem jártak cigánytelepen). "Józan ésszel e feltételezésben semmi sértőt nem lehet találni, rasszizmust emlegetni pedig felháborító rágalom" - ezt mondta az ügyben Jeszenszky, és ezúttal teljesen igaza van.

Vona Gábor: "Minden tisztességes cigányt a testvéremnek tekintek"

Vona Gábor miskolci beszéde.

Turai cigányok: nyugodt szívvel fordultunk a Jobbikhoz!

A Turán történt szeptemberi incidensre reagálva, mely során egy rendőrt összevertek helyi bűnözők, majd a rendőrség nagy erőkkel megszállta a cigánysort, háromszáz turai lakos petíciót írt, majd felhatalmazta Vidák Miklóst, hogy az ügyben a Jobbik képviselőjéhez, Varga Gézához forduljon. Vidák Miklós 1965-ben született, és kereskedelmi szakmunkás iskolában, középfokú vezető iskolában, majd aranykalászos gazdaképzésen végzett, jelenleg a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány elnöke. A nemzeti radikálisokról, a turai incidensről, országrombolókról és országépítőkről, cigánybűnözésről, a hazai kultúra és föld iránti szeretetről, a magyarsághoz tartozásról beszélgettünk vele.

Vidák Miklós. Fotó: Bar!kád

Petíciót nyújtott át szeptemberben Varga Géza képviselő úrnak, mely így szól: „(…) A turai cigányságot méltatlanul hozza még rosszabb helyzetbe [a média], hiszen a cigány lakosok is szenvednek a bűnözőktől… szeretnénk elhatárolódni a köztünk élő bűnözőktől (…).” Kik írták alá a petíciót?

A helyi lakosok, cigányok és nem cigányok vegyesen. A turai cigány kisebbség körülbelül kétezer főt tesz ki, közülük a tanult fiatalok fogalmazták meg azt. Felhatalmaztak, hogy nyugodtan mondjam ki, mi folyik itt - ez nem a magánvéleményem, tényelegesen az övék is. Kikérjük magunknak a médiában elhangzott szenzációhajhász riportokat! Segítséget először mi kértünk a rendőrségtől! Azért fajult idáig a dolog, mert nem adták meg nekünk azt. Nem mi vagyunk a felelősök, ezek a bűnözők nem mi vagyunk. Kövessenek meg minket! A helyieknek is elegük lett abból, ami az országban megy: nem akartak még egy Gyöngyöspatát, és nem tartották elfogadhatónak azt, ami itt történt: hogy megverték a rendőrt, majd a rendőri túlkapásokat, illetve a törvény be nem tartását.

Kinek a részéről?

Az állam, illetve a rendőrség részéről. Ha itt ugyanolyan becsületes emberek élnek, mint máshol, akkor ugyanazok a jogok és kötelességek érvényesek itt is. Magyarán: lehet, hogy megverte a rendőrt két-három ember, de ezt a pár embert a helyi cigány és nem cigány lakosok együttesen följelentették, már jóval ezelőtt. Ha meghallgatták volna a jajkiáltásunkat, nem lett volna probléma. De csak a rendőrverés után voltak hajlandóak észrevenni, hogy mi folyik itt. Öt-hat évre visszamenőleg rengeteg feljelentést tettünk, de hiába. Mégis mi az, hogy beviszi a rendőr a tolvajt, aki ellopja a másik tyúkjait, tönkreteszi az életét, és két nap múlva már kinn is van a bűnöző, és az arcába röhög annak, akit meglopott? Ezért fordultunk tiszta szívvel a harmadik, vagy egyesek szerint már második erőhöz, a Jobbikhoz: mert elég volt! Ha tényleg képesek leválasztani az országrombolókat az országépítőkről, ahogy a programjuk mondja, akkor tegyék meg! Itt az idő.

Mit vártak volna el a rendőrségtől?

Tisztázzuk, hogy nem a rendőri jelenlét ellen vagyok. Ha itt van a rendőr, én annyira örülök neki! Akár szívesen be is hívom egy kávéra, ebédre, bármire. Viszont most a rendőrök megszállták a cigánytelepet, ahol most is vagyunk, és ahol a döntő többség dolgozik, a fiatalok tanulnak, szakmájuk van, és nincs, aki nem jutott túl az általános iskolai tanulmányain. Pontosan tudja a rendőrség is, hogy ki az az öt-hat ember, aki évek óta csinálja a balhét. Párat össze is szedtek, és aztán persze szélnek is eresztették őket. Úgy néz ki, mintha csak minket bosszantani jöttek volna ide…

Elég konkrétan kifejezték a turai cigányok, hogy nem óhajtanak közösséget vállalni a bűnöző cigányokkal?

Csak én személyesen hatszor tettem feljelentést. Varga Gézának mellékeltük is a jegyzőkönyveket. Azóta sem derült ki, hogy a jegyzőnél, vagy hol akadtak el ezek az eljárások. Nem tudni, hogy kinek, mi célból jó ez. Talán a belügyminiszternek, vagyis Pintér Sándornak, vagy a kormánynak az utasítására cselekednek? Nem tudom!

A kormány utasítására? Mégis mi okból?

Az elmúlt húsz évben semmit nem tettek a cigányokért. Integráció címen persze rengeteg pénzt költöttek el butaságokra. Én tökéletesen integráltnak érzem magamat! Viszont a becsületes állampolgárt közben nem védik meg, pedig ez Pintér úr dolga lenne. Aki konyhába megy dolgozni, annak illik tudni főzni. Ha a kőművesnek összedől a háza, felelősségre vonják, ha a boltos nem ad nyugtát, felelősségre vonják. A belügyminisztert miért nem vonják felelősségre? Ha ez így megy, akkor ő nem belügyminiszter. Akkor a kormány sem kormány. A Fidesz és az MSZP értünk nem tesz semmit. A kormány elhallgatja, hogy a tisztességes cigányok feljelentik a bűnözőket, és hogy aztán nem történik semmi. Hiába van itt háromszáz aláírás, lehetne bármennyivel több – sőt, a jelek szerint lesz is… Varga Géza hiába akart felszólalni a parlamentben, nem engedték: valahogy nem kerül napirendi pontra az ügy. A Kossuth Rádióban sem adták le az anyagot, amit összeállított, pedig itt hallgattuk több százan a rádiót, hiszen három időpontot is megadtak, amikor elméletben adásba került volna. És nem tesznek semmit, ha bántják, és a szélsőségesek vérszívó parazitának nevezik a dolgozó rendes cigányokat. Mondjuk úgy, hogy ez nekünk nem esik jól…

Ha nem az integrálásra költött milliárdokra, akkor mire lenne szüksége a cigányságnak?

Amire szükség lenne az a becsületes munka, a fizetés és az, hogy ne diszkriminálják őket. Az a két cigány fiatal, aki Varga Gézához elment, és átadta a petíciót, elmondta a képviselő úrnak, hogy hiába mennek be állásinterjúra, mert ha látják, hogy cigányok, már rögtön nem kellenek. Nem akarom a gazdaságpolitika irányába elvinni a beszélgetést, de az erő megvan a vidékben, a mezőgazdaság rengeteg munkahelyet adott régen, és adhatna ma is, csak a mostani vezetésnek nem célja, hogy ez így legyen. Nálam nagyobb emberek, Varga Géza, vagy Ángyán János professzor készek lennének ezt megvalósítani. Ángyán professzorra nagyon haragszik a Fidesz, pedig a valóságot mondja, azt is szűkszavúan, egy vidéki ember szemszögéből. Ő nem a fővárosból dirigálja az embereket a földeken. A kormány jöjjön le vidékre, legyen paraszt! Ha pedig mindenképp kutyának nézi a parasztembereket, akkor tanuljon meg a kutyák nyelvén.

A cigány politikusok nem tettek semmit?

A cigány vezetőséget szégyellem. Szégyen, ami ma megy a cigány politikában. Sütögetik a pecsenyéjüket, minket meg eladtak egy tányér levesért. Nem a bólogatás lenne a feladatuk. Hol volt Farkas Flórián, amikor mindez történt Turán? A mai politikusok, azok műanyagból vannak, mindenki értse, ahogy akarja, hogy mi mindent lehet csinálni a műanyagból… De elmúlt az az idő, hogy nem volt, aki kiállt az igazunkért. Ha most nem emeljük fel a szavunkat, a háromszáz aláírást, akkor hiszem, hogy nagy baj lett volna.

Visszatérve a petícióhoz, miért a Jobbikhoz fordultak? Sokan vádolják rasszizmussal a pártot.

Magam is fenntartásokkal kezelem őket, de Varga Géza a Galgafarm és az Ökofalu alapítója. Tőle vettem át a vezetést. Jelenleg is húsz cigánycsalád kap ott munkát, úgyhogy mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy Varga Géza rasszista lenne… Másrészt a Jobbik programja azt mondja, és jó volna, ha szó szerint is vennék, hogy a becsületes igaz embernek nincsen tőlük félnivalója, csak az országrombolónak, aki a bűn útján jár. Ez nekem tetszik, noha értelemszerűen a szélsőséges, cigányellenes gondolatokat visszautasítom. Vegyük úgy, hogy ez egy lehetőség a Jobbiknak is, hogy a becsületes cigányemberek mögé vonuljon föl! Álljanak teljes mellszélességgel mögénk, hogy igenis vannak teljességgel rendes cigányemberek, akik ugyanúgy értékes állampolgárok, mint bármelyik nem cigány. Ismerek több jobbikos vezetőt, a párt mezőgazdasági kabinetjébe kaptam meghívást, és ott szakmai szinten együtt is dolgoztam velük. Mondják ők ki, hogy a becsületes embert meg kell védeni, hiszen a pártprogramjuk is ezt mondja, és ennek a témának köszönhetik nagyban a népszerűségüket! Remélem, hogy a Jobbik majd látni fogja, hogy Turán van kétezer becsületes ember, akiket támogatni kell, és felismeri, hogy ki kell vizsgálni azt, ahogyan a rendőrség végezte a dolgát. Ha meg nem kellenek a tisztességes cigányok a Jobbiknak, akkor viszont azt mondják ki. Legyen végre tiszta a beszéd.

Ön is a cigánybűnözés felszámolása mellé áll?

Ahogy a nejem mondja: a bűnnek nincs színe. Vannak bűnözők, és becsületes emberek. Én se jobboldali, se baloldali nem vagyok, és ezért nem kell sehol meghajoljak. A bűnözésnek viszont vannak szintjei: a magánvéleményem az, hogy nincs cigánybűnözés, de sok irányból nézhetjük. A számok szerint létezik, van cigánybűnözés, illetve a cigányok által sűrűbben elkövetett bűnfajták léteznek. Elég betekinteni egy börtönbe… De nézzük meg, hány cigány van a bankárok között, és hány zsidó vagy magyar. Rengeteg bűnt követnek el a bankszektorban, pedig nincsenek ott cigányok. A politikában sincs sok cigány, mégis tudjuk, milyen az.

Egy helyütt azt nyilatkozta, hogy Varga Géza hozta el ide azt a mentalitást, hogy a cigányember is talpra állhat.

Varga Géza jobbikos parlamenti képviselő (jobbra) szemléli a farmot
Fónagy Jánossal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárával
(középen)

Személyesen nekem hozta el. Az, hogy megtanultam, hogyan tudok másokon segíteni, az, ahogyan a világképem kialakult, azt Varga Gézának köszönhetem. Példának okáért: volt, hogy olyan cigány került hozzánk, aki lusta volt, vagy rosszul dolgozott, de olyan is akadt, aki lopott. Varga Géza adott neki még egy esélyt. Most, hogy én vezetem a cégeit, máig tanácsot ad, és ha látja, hogy pozitív vagy negatív értelemben különbséget teszek emberek között, figyelmeztet, hogy a helyes út középen van. A tisztessége előttem megkérdőjelezhetetlen. Rengeteget tesz a térség embereiért, a cigányok és nem cigányok felemelkedéséért is. Megmutatta, hogy lehet a cigánynak pályázni, vállalkozni, hogy bármit el lehet érni.

Figyelemmel kíséri a parlamenti tevékenységét?

Nem.

A helyiek hogy fogadják a Jobbik vaskosabb kijelentéseit?

Minden pártban vannak szélsőségek. Kivétel nincs, bármit is mondanak. Amikor Varga Géza a parlamenti képviselőjük lett, sokakat megosztott az elején. Ám lehet, hogy a Jobbikban ilyet-olyat mondanak, de Varga ott tudja kamatoztatni a szaktudását. Nem is vennék máshol figyelembe: az ökogazdálkodás nemzetközileg elismert szaktekintélye, a legjobbak között van, de a tehetségét különböző érdekek miatt nem értékelik másutt. Most akkor az országépítés, vagy az egyéni érdekek irányítják a politikát? Hiszen mi nem csak bio-, illetve ökoépítkezés terén dolgozunk, hanem hangsúlyt fektetünk az ember-, föld- és környezetszeretetre.

A honlapjuk számos értéket említ, amit őrizni kívánnak, köztük a „pénzimádó világ” és a „kozmopolitizmus” helyett a „szűkebb és tágabb értelemben vett saját nemzeti hagyományainkkal és kulturális értékeinkkel való közösségvállalást.” Nevezhetjük ezt lokálpatriótaságnak?

Igen, lehet az is. A magyarság bölcsője a magyar föld: mi ennek a szeretetét adjuk vissza. A faragott szobrok, művek mind a magyarság kultúráját tükrözik vissza. Székelykapu vezet a farmra, és ahogy bemegyünk, két oldalt a magyar szokásnak megfelelően áll kifaragva a nő és a férfi, a férfi levett kalappal, a nő sóval, vízzel és kenyérrel, mindketten szemlesütve fogadják a vendéget. Egy kárpát-medencei fafaragó tábort hozott létre a Gaia Alapítvány. A tiszta élet forrása, a Gaia szobor, az Anyaság szobra, Assisi Szent Ferenc és természetesen Árpád apánk áll ott. A többségi társadalomhoz kell igazodni, legyen az ember szlovák, horvát vagy cigány, és ez vonatkozik a magyarsághoz tartozásra is. Én nem érzem sértőnek, ha cigányként azonosítanak. Ha viszont arról van szó, hogy a cigányok kívül állnak a magyarságon, és így beszélnek rólunk, akkor már baj van. 

Gyakran tartanak nyílt napokat. Mikor lehet a legközelebb meglátogatni a Galgafarmot?

Minden hónap első vasárnapján tartok teljes körű vezetést. Most október hetedikén lesz a következő. (az eseményről további információ található itt: http://www.botanikuskert.hu/node/504 illetve a Gaia Alapítvány honlapján http://www.gaiaalapitvany.hu - a szerkesztő megjegyzése)

Milyen a helyi élet? Mit vár a közeljövőtől?

Vidák Miklós (jobbra) vezetést tart a Galgafarmon.

Ez egy középgazdaság, ahol fele-fele arányban vannak cigányok is, magyarok is. Van cigány kombájnos, asztalos, állatetető, tejfeldolgozó és vannak ugyanígy nem cigányok is. Nem különb a húsfeldolgozó, a pékség, a szálloda, az iroda. Nincs probléma. Itt helyben egymásnak kereszteltek a szüleink! Nem kérünk sem pozitív, sem negatív diszkriminációt! Az embereket kell nézni, rátermettség és munka alapján. Ötven éve élek itt, és ellentétben a sok ügyvéd- és orvospalántával, akiknek tanulmányait az állam az én adómból finanszírozta, én itt is maradtam Magyarországon. És nem adom föl! Az öregeim köteleznek rá – nem szóban, de belső indíttatásban. A mi közösségünk generációk óta munkából él meg, építi a hazát – tisztelet kéne, hogy járjon nekik! A feleségem is mellettem áll. A megfelelő fórumokon teszem fel kérdéseimet. Kérjen bocsánatot a belügyminiszter ezektől az idős emberektől, akik ledolgozták az életüket! Ha jók voltak, amikor dolgozni kellett, legyenek jók most is!

interjú anyaga: Veszprémy

A görögkatolikus egyház kiemelt szerepet játszik a cigánypasztorációban - Járóka Lívia sajtóközleménye

Az Európai Parlament brüsszeli épületében rendezett emlékülésen ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye. A rendezvény fővédnöke és házigazdája Surján László, az EP kereszténydemokrata alelnöke volt. Járóka Lívia fideszes EP-képviselő hozzászólásában a cigánypasztoráció és a közösségépítés szükségességéről beszélt, valamint méltatta a magyar görögkatolikus közösség eredményeit.

A Hierotheosz Egyesület és a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye által közösen szervezett jubileumi ülést Kocsis Fülöp megyéspüspök és Surján László alelnök nyitott meg. Járóka Lívia, az Európai Roma Stratégia jelentéstevője beszédében emlékeztetett, hogy Magyarországon és a régióban elsőként a hajdúdorogi görögkatolikusok indították útnak a cigánypasztorációt.

Járóka Lívia szerint az igehirdetés, a szellemi javak átadása során a lelkészek megkerülhetetlenül szembesülnek a szociális problémákkal és a cigányság nagy többségét sújtó nyomorral, mely súlyos akadályát képezi a közösségépítésnek. A néppárti képviselő emlékeztetett, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet orvoslása során a politikusoknak és civileknek is nagy figyelmet kell fordítaniuk a cigányság szellemi-lelki állapotának javítására, hiszen a sokkszerű gazdasági szerkezetváltással egy időben nemcsak gazdasági, de szellemi értelemben is megindult a lemorzsolódás. Az EP egyetlen roma származású képviselője méltatta a történelmi egyházak kis közösségekben elért sikereit, példaként említve a Hodászon működő Angyalok Kertje óvodát, a Szent Illés Menedékházat és a Családok Átmeneti Otthonát. "Kizárólag az anyagiakra alapozva nem lehet a méltóságra és szeretetre épülő öntudatos közösségeket kialakítani, hiszen csak a méltóságtudatában megerősödött ember képes arra, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon, magának és másoknak is megteremtve a boldogulásához szükséges körülményeket" - fogalmazott Járóka Lívia.

(ciganypasztoracio.hu)

Az első cigány zarándoklat Máriapócsra

Szent Kereszt Felmagasztalásának Ünnepe – az első cigány zarándoklat Máriapócsra. Sója Miklós hodászi parókus visszaemlékezése az első máriapócsi zarándoklatról:

„Hodász a Máriapócsra vezető zarándok úton fekszik, s hallották a falun átvonuló zarándokoktól az énekeket s mivel zenére fogékonyak eltanultak egy-két pócsi zarándok éneket. S kezdték dúdolni s kértek engem, hogy egészítsem ki nekik ezt az éneket. Nagyon szépen, nagyon hamar megtanulták. Azt mondtam, hogy egy-két ilyet még megtanultok s máris van annyi tudásunk, hogy elzarándokolhattunk Máriapócsra. Na ez nekik nagyon tetszett, attól kezdve nem hagytak nekem nyugtot.

Időpontot kellett kitűznöm az indulásra. Egy szombati reggelt választottam - másnap délutánra terveztem a visszajövetelt - tehát egy ott alvás is beleesett a zarándoklás idejébe. Nagyon készültek. Mosással, útravaló készítésével, tisztálkodással, nagy nyüzsgéssel. Otthon szinte nem maradt senki. Úgy tűnt, mintha e nép végleg el akarta hagyni a Kolerást. És más haza, új otthon keresésére indult volna. Elől két sorban a lányok közöttük a fiúk, őket az asszonyok, a férfiak és az echos szekerek követték a gyerekekkel, betegekkel. Az ének hallatára nagyon sok falubeli feljött a kertből, konyhából a kapuba, az utcára bámulni. Mert az ének hallatán valamilyen különleges zarándokcsoportra gondoltak, de csalódtak mikor meglátták, hogy a hang alig-alig, de a tömeg az cigány.

Bámulatos fegyelemmel mentek az úton és énekeltek. A kanyarból visszanézve rájuk a Feszty körkép jutott eszembe, ilyet csak ott láttam. Kutyástól, macskástul, echóstul, mindenestül, gyerekestül.

Késő délután érkeztünk Máriapócsra a tízezrekkel telt templom előtti térre, a templomudvarban akkor már ezernyi zarándok nyüzsgött, ácsorgott.

A magyar tömeg utat nyitott nekik, s a csodálkozók sorfalai között kerültük meg énekszó mellett a templomot, vonultunk a templomba. A Szűzanya képe előtt térdre rogyva ez a primitív nép mindenkit megríkatva ezzel az énekkel köszöntötte Máriát: „Hoztunk neked Szűz Mária lángoló szívet oltalmadra, piros rózsát, kék nefelejcset.”

És ez a nép most valóban úgy érezte, hogy új otthonra talál Mária ölén. És hogy a honfoglaló magyarokat védő kárpáti bérceknél biztosabb védelmet kapnak ők Mária ölelő karjai között. Annál is inkább úgy érezték, hogy hazajöttek, mert a magyar zarándokok is testvérként fogadták, ölelgették, csókolgatták őket.

Másnap délután búcsút vettek a Mária kegyképtől. Haza felé menet úgy tűnt, mintha szívüket, lelküket Pócson hagyták volna. De alkonyatkor diadalittasan érkeztek Hodász község peremére, bevonuláskor mindenki égő gyertyát tartott kezében és megcsodáltatták magukat az utcára kiömlő néppel.

Az egész falu úgy nyilatkozott, hogy ez a zarándoklat a csámpás, rongyos seregnek a diadalmenete lett. Öntudatot adott nekik.”

Máriapócs
1942. szeptember 13 (vasárnap)

(ciganypasztoracio.hu)

DK: Demokratikus Kurvaanyázás

Mága Zoltán Horthy Miklós vitéze lett. Fotó: Barakonyi Szabolcs, index.hu

Mága Zoltánt a még Horthy Miklós által alapított Vitézi Rend tagjául fogadta, és az ismert cigány hegedűművész annak rendje és módja szerint le is tette esküjét, sőt, még a kormányzó egész alakos budapesti szobrának felállítására is adott pénzt a sajtóhírek szerint. A mélyen tisztelt művész úr így nyilatkozott magyar nemzeti érzéseiről egy korábbi írásában:

"Ha valaki kényszerűségből, vagy egy jobb élet reményében új hazát keres, előbb-utóbb számolnia kell a lelket marcangoló kínnal, a honvággyal. Az, aki magyarnak születik, és éljen bár hosszú-hosszú évtizedeket idegen országokban, távoli földrészeken, mindig arra vágyik, hogy csak még egyszer, talán utoljára, láthassa szülőföldjét, hogy „teste is majd e földben süppedjen el”... Büszkeséggel töltött el, hogy részese lehettem a magyar történelem és a kultúra egyik legkiemelkedőbb pillanatának... Ott lehettem a legendás futballista, Kocsis Sándor - vagyis Kocka, Aranyfej, ahogyan sporttársai, szurkolói hívták - újratemetésén, és elkísérhettem sporttörténelmünk egyik legnagyobb alakját a hozzá méltó nyughelyére, a Szent István-bazilika altemplomába, hogy közvetlenül Puskás Ferenc, Öcsi mellett nyugodhasson. Kocka hazatért, és már magyar földön van a teljes Aranycsapat, a valaha volt legsikeresebb futball-válogatottunk. A legendás mérkőzéseket pedig a hála istennek a még köztünk élő Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat védője idézheti fel a filmkockák helyett.... Puskás, Kocsis magyar volt, igaz magyar, akik bár a spanyol fociklubok hírnevét alapozták meg, mégis országunknak hoztak dicsőséget játékukkal, góljaikkal, életükkel. Ők épp olyan követei voltak országunknak, mint mi, zenészek. Ők legendává váltak, mi pedig közvetítjük szeretetüket... Az igaz magyarok mindig hazatérnek. Lelkük most már megnyugodhat, nekünk pedig őrizni kell emléküket, és folytatni azt, amit ők is tettek: ember lenni, magyar lenni mindig, minden körülményben."

Összegezve, Mága Zoltán úr mindent elkövetett, amivel ki lehet vívni a liberális oldal haragját. Nos, több se kellett a Gyurcsány-féle törpepárt, a Demokratikus Koalíció aktivistáinak: ellepték Mága Zoltán internetes honlapját, profilját és rajongói oldalát a különféle közösségi portálakon, és azokat gyalázkodó, "széljobber rasszistákat" megszégyenítő gyűlölettel teli üzenetekkel böfögték tele. Volt, aki testi sértéssel fenyegette, mások így dicsérték a hazafias cigány művészt: 

"A vitézi rend a legsötétebb szélsőjobboldal gyülekező helyévé vált... Az hogy jól tud hegedülni semmire sem mentség! Sőt!... Ön vagy vitéz, vagy ember. Harmadik út nincs.Ezt gondolja meg... A Horthy-imádó barmok meg.... ugyan, csak nem fogom magamat izgatni elmebeteg náci-nyilasok miatt..."

DK: Demokratikus Kurvaanyázás

Mága Zoltán a támadásokra így reagált: "legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy ilyen politikai támadások érnek, és egyesek már odáig merészkednek, hogy családom fenyegetik, és becsmérlik," hozzátéve, hogy tisztában van Horthy szerepével és személyiségével, ám nem a kormányzó urat tudtával "nem ítélték el semmilyen háborús bűnért," és ezért benn is marad a Vitézi Rendben.

 Mága Zoltán bocskai öltönyben várja esketését Fotó: Barakonyi Szabolcs, index.hu

Mindennél többet mond azonban a "kirekesztő" nemzeti oldal egy hírportáljának, a hunhir.info-nak cikke:

"A nemzeti oldal ezzel a lépésével hatalmasat ütött azon a liberálisok által sugallt védő, de főképpen támadásra használt képen, miszerint a cigány... csak liberális, kozmopolita, világpolgár, illetve elnyomott, támadott, fenyegetett, kesergő, és holokausztja következményei miatt rettegő ember lehet. Azzal, hogy a Vitézi Rend a fóti templomban tartott ceremónián tagjai közé fogadta Mága Zoltán cigány hegedűművészt, egyértelműen bizonyította a rend alapítójának, Horthy Miklósnak ma is élő és követendő megállapítását, illetve a magyarsággal és kisebbségekkel kapcsolatos állásfoglalását... Mága most bizonyította, hogy ő egy cigány származású, Magyarországért tenni akaró ember, hazafi. Köszöntjük a vitéz urat!"

Az, hogy végül a "végtelenül toleráns és befogadó" balliberális oldal túrta ki Mága urat a Vitézi Rendből, már csak a hab a tortán.

Cigánypasztorálás és rendpártiság

Z. Gergely 1979-ben született, jelenleg a Magyar Apostoli Gyülekezet jászladányi gyülekezetében presbiter, „civilben” a Magyar Postánál dolgozik. Cigánypasztorálásról, munka- és rendpártiságról beszélgettünk vele. Véleménye szerint fontos a tekintélyelvűség, és elmondta, hogy a nemzeti radikális közösségnek nyitnia kellene a cigányság különböző rétegei felé. Interjú.

Z. Gergely

Sok szempontból fontos a Káin Jegye blog számára is ez az első interjú: a jobb- és balliberális média is igyekszik azt sulykolni, hogy hazafias emberek ne foglalkozzanak a cigánykérdéssel, mert úgysem elég toleránsak hozzá, nemzeti radikálisok aztán meg pláne ne szóljanak bele. Te, Gergő, huzamosabb ideje tevékenykedsz a szinte teljesen cigányokból álló jászladányi gyülekezetben, mégsem ábrándultál ki hazafias érzésedből.

Bizony nem ábrándultam ki belőle! Kérdezgettek, hogy: „Hú, te nemzeti érzelmű vagy, hát akkor rasszista is vagy?” Mondtam, hogy ez nem így van, és meg is beszéltem a helyi cigányokkal. Aztán persze pont, aki ezt kérdezte, beszélt egy későbbi veszekedése során valakivel úgy, hogy kiírt mindenkit mindjárt, meg kire kit uszít rá, származását emlegetve… nem részletezem. Akkor most én lennék a rasszista?

Ha a viták kerültek szóba: miben különbözik egy olyan gyülekezet, ahová sok cigányember jár – akár már hívők, akár nem?

Bizonyos dolgokon – függetlenül attól, hogy cigányok vannak-e a gyülekezetben, vagy nem – keresztülmegy az ember. Amíg csak olvasod, hogy mit ír Pál apostol a különböző gyülekezetekhez, gyülekezeti rendekről és problémákról, addig az ember elméletben tudja a dolgát, de előbb-utóbb szembesülsz a gyakorlattal, és máshogy éled meg, mint ahogy addig gondoltad. Ide tartozik a gyülekezet fegyelmezése is. Kívülről könnyű megítélni a lelkipásztort, hogy miért nem tudja megfegyelmezni azt, aki bomlasztja a közösséget, de amikor te kerülsz ilyen pozícióba, és neked kell ítélned vagy vezetned, már teljesen másképp megy a dolog. Nem használhatsz ostort, fegyvert, a józan szót meg nem mindig értik meg. Speciális dolgokból épp elég van, legfeljebb mások a magyar, és mások a cigánygyülekezetekben. Itt kis problémából is nagyot tudnak csinálni. Természetesen, amit itt elmondok, nem lehet általánosan a cigány gyülekezetekre alkalmazni, hisz közöttük is nagy különbségek vannak viselkedésben. Ha konfliktusra kerül sor, akkor képzelheted, hogy feldühödik mindenki, és megy az egész család – főleg, ha még nem az Úr útján jár a család, hogy finoman fogalmazzak – és az aktuális haragosaik ablaka alatt ordítoznak, kiabálnak, hogy mi lesz itt mindjárt… Ez tőlem vagy tőled olyan idegen, hogy nem tudjuk felfogni. Nem egyszerű békét teremteni, pláne cigányasszonyok között: más kultúra, ahol a józan érvelés nem mindig vezet célra. Sokan csak a tévéből merítik a kulturális és lelki élményeket, így hát ne várj csodát! Ha ezt látják a TV-ből is, persze, hogy nem változnak! Hozzáteszem, ez a magyar gyülekezetekre is igaz lehet. Ami még elsőre furcsa, hogy a cigányok nemcsak elvárják, hogy foglalkozzanak velük, de aztán azt is elvárják, hogy még ha össze is balhéztatok, utána legyetek rögtön megint jóban. Te úgy vagy vele magyarként, hogy oké, balhé volt, úgyhogy nem haragszom, de most hanyagoljuk egymást egy darabig, ráadásul nehezebben emészted meg és teszed túl magad az eseményeken. De a cigány forróvérű, és rendezni akarja, és magyarázni kezdi, és „mászik a nyakadra”. Simán bemennek egymás házába, vagy akár a tiedbe, - nem feltétlen rossz szándékból - hogy kibeszéljék magukat, még akkor is, ha te nem vagy rá kíváncsi. Hangsúlyozom azonban, hogy ez nem igaz az egész cigányságra általánosságban. Vannak olyan cigányok is, akikkel soha semmi gond nincs, életvitelük példamutató a társadalom számára. A konfliktusok megvannak mindenütt, csak itt más vérmérsékleten működnek.

Szinte közhely ez a dolog, de mégis tisztázzuk: szerinted mennyire nyitott a cigányság a hitre, a vallásra?

Tapasztalataim szerint a cigányság alapvetően nagyon nyitott. Vágynak a hitre, a törődésre is, de főleg a szeretet utáni vágy nagyon erős bennük, hiszen többségüknek kisebbségi érzésük van. Nagyra tartják a vallást, - már-már babonásan kezelik – de messze nem mind megtértek. Nem szabad összekeverni a hitet a külső szokásokkal: láttam őket zarándokolni a kegyhelyeikre, persze a márkás autóban és nyakig aranyban.  Viszont ha egy cigány megtér, az nagyon megtér – ezt szokták mifelénk mondani. Ha igazán átadja az életét, akkor letesz mindent: a drogot, az alkoholt, a bűnözést. Alapvetően ott a trükk, hogy az egyszerű emberek könnyebben veszik az Igét, mint a műveltebbek, noha értelemmel is meg lehet térni. A cigányság érzelemgazdagabb, forróvérűbb, ezért fogékonyabb, ha érzelemmel telítve hirdeted az evangéliumot.

Milyen pozitív hatásai vannak a lelki gondozásnak egy cigány közösségben?

Mondom, kezdjük azzal, hogy csak azért jár-e a kérdéses cigány az imaházba, hogy legyen közössége, meg énekeljen szépeket, hogy leeressze a gőzt, mert sajnos sokszor tapasztalható ez. Az a hangosan hallelujázó típus – nem akarom megítélni senki hitét, de ez így, önmagában nulla. Ahol rendszeres a lelki gondozás, a hitélet, ott tapasztaltuk, hogy előbb-vagy utóbb, de kimozdulnak a rossz szituációikból. Lehet, hogy kezdetben csak egyvalaki embereli meg magát, és lesz először állása, de aztán ő példát mutat, és lassan lesz többnek is. Az egyik asszony fiának és férjének épp most lett munkája, és ez már bőven elég, hogy biztonságban érezzék magukat anyagilag. Fontos is, mert most megy középiskolába a lányuk, és nem mindegy, hogy hova, hiszen jól kell tanulnia. Az integrációban nagyon fontos az oktatás! Vannak, akik már dolgoznak, és ők normálisabban állnak már a dolgokhoz. Aki küzd érte, annak a munkahely összejön idővel, esetleg sikerül jobb helyre beírattatni a gyereket, de sosem szabad ebben magukra hagyni őket. Nem lehet azt mondani, hogy „majd az Úr egyengeti a dolgaikat!”  Ésszel is kell dolgozni. Ha megérteted velük, hogy mire van szükség, ha mutatsz látható célt, akkor utána képesek is nagyobb áldozatokat hozni, és ha látnak sikerélményt, akkor elgondolkodhatnak, hogy mi lenne, ha ő is így tenne. Ha az anyagiak, a lelki- és a magánélete valakinek rendezett, az pozitív példa – tudod, a társadalom legalsó rétegeiben nagyon depressziósak az emberek. Azt mondják, hogy „nem tudok kitörni, nem tudok változtatni,” pedig igenis tudnának! Meg kell mutatni az opciókat és a reményeket!

A helyi konfliktuskezelésben mit tehet az egyház?

Egyes közösségek között közvetíthet a pap, de nagy kérdés, hogy miért alakulnak ki külön cigánygyülekezetek? Mi magyarok nehezen fogadjuk a miénktől eltérő viselkedést, pedig megférne egymás mellett a kettő – de ezt természetesen a másik oldalon is be kell látni.

Mennyire találod nyitottnak az egyes egyházakat a cigánykérdésre?

Hatalmasak a különbségek! A pünkösdiek például egészen otthon mozognak ezen a terepen, szinte teljes a lefedettségük az ország hátrányosabb régióiban. Alapítottak egy magánszervezetet, mely külön áll az egyháztól, és körülbelül 4-5000 főt foglalkoztatnak, állami támogatással. Jelenleg is készül egy szociális felmérés, benne egy több oldalas családi és egyéni teszttel, és úgy tervezik, hogy elküldik sok fontos szervezetnek. A hálózat, aminek keretében ez készül, azért is fontos, mert jelenleg nem lehet objektív felmérést csinálni a cigányság számáról és helyzetéről. Ez a felmérés viszont reprezentatívnak ígérkezik.  Cigánypasztorálás, szociális gondozás, beteglátogatás – ezek mind részei a missziójuknak. Előrevinni a cigányokat a társadalomba való beépülés útján, nos, erről is szólnia kéne az egyházi munkának szinte mindenhol. Hogy tanuljanak, hitéleti és világi értelemben, ez lenne a cél. Igaz, ez rajtuk is múlik.

Mi a helyzet a nagy egyházakba?

Ebbe nem látok bele, hiszen a Magyar Apostoli Gyülekezet egy apró közösség. A nagy egyházak a méreteikhez képest talán nem veszik ki a részüket eléggé a szociális kérdésekből. Pedig lenne rá lehetőségük! Nem szabad, hogy megszakadjon a kapcsolat a konfliktusos részek és az egyház között! Nem nyilatkozni, meg politizálni kell, hanem lenyúlni a szegényekhez. Lássuk, van-e egyáltalán akarat és ötlet, hogy megkezdjék a dolgok szervezését, mondjuk egy misszió keretében?  A katolikus egyházban például a lehetőség és a tudás megvan: hatalmas részük lehetne az emberek képzésében.  Mi itt maximum bibliaórát tartunk – persze az se kevés. De a nagy egyházak ennél sokkal többre lennének képesek, jobban ki tudnák venni részüket. Iskolák, óvodák, szociális foglalkoztató helyek. Talán a legjobb példa napjainkban erre Böjte Csaba.

Ki is veszik a részüket, példának okáért a nemrég felállított egyházi kollégiumok fenntartásában. A mostani kormány mintha figyelmet szentelne a cigánypasztorálásnak. Mit gondolsz, mennyire éri meg az államnak támogatni azt?

Alapesetben egy kormánynak beugrik az ötlet, hogy ezzel a kérdéssel, ezekkel a problémákkal foglalkozni kéne. A következő dilemma, hogy vajon miként kezdjük hozzá? Mivel az önkormányzatoknak sincs pénzük, a legpraktikusabb megkeresni az egyházat, no meg a civil szervezeteket. A cigánykérdés egy megoldandó helyzet, és az állam által áhított integráció meg az egyházi misszió egybefuthat. Az államnak gazdasági és szociális okokból is megérné, hogy a cigányság felemelkedjen. Egyik államnak sem érdeke az, hogy egy minden értelemben csak fogyasztó, termelésre szinte alkalmatlan réteget eltartson, és hogy a társadalomban egyre növekedjen a leszakadtak rétege.  Mint már elmondtam, kézzelfogható eredményeket mutat fel a cigányevangelizáció lelki fejlődés és társadalmi beilleszkedés terén is. Mindenképpen van értelme fektetnie ebbe az államnak. És nem kell félni, ez politikamentes – ha cigánymisszión vagyunk, akkor nem Gyurcsányt vagy Orbánt fogjuk hirdetni. Szerintem senki nem csinál ilyet az egész országban…

De, csinál…

Jó, akkor lehet, hogy naiv vagyok, de akkor sem a cigányok között. Aki cigányokat akar politikailag agitálni, annak nincs szüksége az egyházakra. Ha a választásoknál kellenek a szavazatok, akkor pénzzel, sörrel, tésztával, akármivel le lehet kenyerezni a leszakadt rétegeket. Ám ehhez nem kell pap.

Van pozitív hatása a pasztorálásnak a bűnözési rátákra?

Igen! Én is hallottam már ilyen példát, jó visszajelzéseket, hogy miután foglalkoztak a cigányokkal, teljesen megváltozott a faluban minden. Maguk a cigányok kapták el a tolvajokat, akkor is, ha az közéjük tartozott! Ha már egy ideje gondozzák őket, egy polgárőrségekben sem lenne akadálya, hogy benne legyenek cigányok.

Milyen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, vagy a Magyar Gárda híre a tisztességes cigányok között?

Nem beszélgetek erről velük, de általában égnek áll tőle a hajuk. Ők ebben szocializálódtak. Hadd éljek egy példával! Vegyük a Horthy-rendszert. Valahogy a te felmenőid is megélték, és azt a véleményt átadták a szüleidnek, és ezt a képet kapod meg ma te is. Értelmes emberek simán beszélnek Horthyról olyan ostobaságot, úgy nem ismerik a történelmet… De hát, ha abban nősz fel, hogy bárki, akin bakancs van, csakis irredenta, fasiszta, neonáci, antiszemita, xenofób lehet, akkor nyilván ezt fogod gondolni. A Gárdának sem valami fajgyűlölősdi-kiirtósdi dolog volt a célja. Pusztán rendet akartak tenni, de ezt persze nem írja le a sajtó! Csak azt, hogy vonulnak bakancsban, mert politikaorientált a jobboldal és a baloldal médiája is.

Emlékeim szerint neked szimpatikus a Horthy-kor.

Milyen kár is, hogy Horthynak ma nincs méltó utódja! Ha visszatérne a Horthy-rendszer, talán újra felemelkedhetne ez az ország. Nagyapámnak egyébként volt egy borotvája, Horthytól kapta személyesen! Máig megőriztük, de természetesen nem ezért tisztelem elsősorban Horthyt. Úgy gondolom, egy megfelelő rendszer volt egy, az ország szempontjából ideálisnak korán sem mondható időszakban, de szólj nyugodtan, ha másképp érzed!

Nos, az én szobám falán kinn lóg Horthy Miklós, úgyhogy itt nincs ellenérv. Ám visszatérve a Gárdára, rendszeresen elhangzik, hogy egy tisztességes cigánynak nincs oka félni a nemzeti radikális felvonulásoktól.

De hát ez nem így működik! Félnek tőlük. Félelem uralja az emberek életet. A másik oldalról vagy nem látják, vagy nem akarják átlátni, de tény, hogy úgy kell közelíteni a másik felé, hogy ne keltsek benne félelmet. Ha arra van szükség, hogy rend legyen például Gyöngyöspatán, akkor le kell menni, és tenni kell érte, de a társadalmi konszenzus ezen a téren sajnos még nem alakult ki a cigányság és a radikális erők között. Sajnos sok helyen a tekintély, a rend, a fegyelem és a cigányok életvitele nem összeegyeztethető, pedig minden embernek bizonyos fokig meg kell tanulnia a rendet, a fegyelmet a társadalomban.

Nem félsz erről beszélni? A cigányságot mértéktelenül védő lapok és „szakértők” szerint a rendpártiság és a munkaközpontú társadalom túlságosan közel állnak a fasizmushoz.

Ezt írják? Hajjaj, de keverik a szezont a fazonnal! Rend csak tekintély alapján van, a munkáról pedig talán szólnom se kell, hisz „aki nem dolgozik, ne is egyék”- mondja az ige.  A tekintély nagyon fontos dolog – vonatkozik ez hitre, mindenre. Ha az átruházott hatalom birtokosának – legyen lelkipásztor, rendőr, akárki – nincs tekintélye, akkor nem ér semmit. A tekintélyelvűség számomra nagyon fontos, és rendpárti is vagyok – szükséges is ez a cigányokhoz. Megjegyzem: a tekintélyelvűség egész társadalmunkban haldoklik, és ez lassan-lassan nemzethalálhoz vezethet.

Régen a vajdák megfelelően képviselték a fegyelmet a cigányok között.

A vajdák már akkor sem véletlenül voltak azok, akik! Egy alkalommal egy focimeccsen tombolni kezdett a cigány közönség egy bírói ítélet láttán, és láttam, hogy a vajda csak egyet kurjantott, és a dühöngő tömeg azonnal lehiggadt. Nagy volt a tisztelete és értelmes is volt mellé! Nem szabad, hogy buta, alkalmatlan emberek veszessék a cigányokat.

Milyen az élet Jászladányon?

Nagy a munkanélküliség, és a közbiztonság sem megfelelő, olyannyira, hogy az emberek tudatában is benne van, hogy ez egy rossz hely. A környező településeken van élet, van turizmus, pedig semmivel nem jobbak az adottságaik. Itt nincs élet egyelőre, de van remény! A lehetőség megvan a felemelkedésre! Hála Istennek az önkormányzat segítőkész mindenben. Hozzáteszem, hogy az önkormányzat is simán partner lehetne az egyházi integrációs programokban, még a legszegényebb helyeken is.

Látsz rá lehetőséget, hogy a nemzeti radikális körök nyissanak a rendes cigányok felé, vagy, hogy felkarolják a cigánypasztorálás ügyét?

Mindenképpen! Meg kell találni a párbeszédnek azon alapjait, amire építve együtt tudnának működni a rendes cigányok a nemzeti radikális közösséggel. Meg kell találni a nemzetiek közül azokat, akik alkalmasak erre! Semmi akadálya: csak legyen rá akarat. Persze kell egy erős platform ehhez a nemzeti radikális közösségen belül, ami azt mondja, hogy ezt is csinálni kell. Jó, ha van olyan hang a nemzeti oldalon, ami nem tüzet akar, hanem közeledni a hasonlóan gondolkodókhoz. Azok a nemzeti érzelmű emberek, akik minimum egymás keresztyéni elfogadását komolyan veszik, képesek lennének erre a párbeszédre, ahogyan egy nemzeti radikális tanár is megtalálhatja a feladatát a cigánygyerekek oktatása terén. Persze ezt fel kell vállalnia, és le kell kommunikálnia a nemzeti radikális oldalnak is! Nyilván az szóljon bele, akinek van az egészben tapasztalata. Egyetértek azzal, hogy ilyen téren van egy előítélet a hazafias emberekkel szemben, de az előítéletek azért vannak, hogy legyőzzük őket.

interjú anyaga: Veszprémy

A turai cigányok a Jobbik segítségét kérték

A turai cigányok megkeresték Varga Gézát, a Jobbik országgyűlési képviselőjét az elmúlt héten történt rendőrverés kapcsán.

Mint ismeretes, szeptember 5-én szolgálaton kívüli rendőrre támadtak többen a Pest megyei Turán.A rendőr egy lopással gyanúsítható férfival került szóváltásba, a vita helyszínére egy 5-6 fős cigány csoport verődött össze, akik megtámadták a rendőrt. A rendőr segítséget kért a gödöllői kollégáitól, akik 3 főt, köztük a kérdőre vont férfit előállították.

A támadás során a szolgálaton kívüli rendőr nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. 

A turai cigányok is szeretnék kivetni maguk közül azokat a bűnöző családokat, akik az ő életüket is megkeserítik, ugyanakkor arra is szeretnék felhívni a  figyelmet, hogy a belügyminiszternek lett volna tennivalója, meg tudta volna akadályozni a rendőrverést. A turai polgármester a történtek óta kijelentéseiben összemossa a turai cigányság értelmiségi, dolgozó rétegét a problémás családokkal.  

A turai cigányok felkeresték a jobbikos képviselőt és több száz cigány aláírásával megerősített levelet nyújtottak át neki. Átadták ugyanakkor azokat a dokumentumokat is, amely azt bizonyítják, hogy a turai cigányság nagy része az elmúlt években számtalan kísérletet tett arra, hogy  feljelentéseikkel, bejelentéseikkel a bűnöző családokat megpróbálják kiemeltetni maguk közül. A szóban forgó bűnöző cigány családok kábítószer terjesztésével, lopásokkal ugyanúgy sújtják a tisztességes cigányokat is. 

Az évek során összegyűjtött dokumentumaikban ott van az is, hogy a helyi polgárőrségbe is próbáltak belépni, ám azt a választ kapták, hogy "nem bízzuk kecskére a káposztát". 

A cigányok a jog pártján állnak, egyetértenek a Jobbik azon törekvésével, mely szerint a cigány származású bűnözőket is ki kell emelni a társadalomból.

A cigányság dolgozó, tisztességes rétege felismerte, hogy nem helyes, ha a bűnöző életvitelt folytató csoportok miatt a cigányság egésze lesz elítélve, s tenni is szeretnének ez ellen. 

A Jobbik tehát igyekszik lemosni magáról az akarata ellenére rányomott rasszista bélyeget, hiszen a párt a cigány származású bűnözők felelősségre vonását  szeretné, csakúgy, mint a cigányság tisztességes része - tette hozzá Varga Géza.

(Bar!kád)

Cigányok hozzászólók a Roma Gárdáról

Több facebookos ill. egyéb internetes cigány portálon hírül adták, hogy megalakult a Roma Gárda. Változtatások nélkül álljon itt néhány hozzászóló véleménye!

"Nem gárdákra van szűkség. Néz szét Borsodban ! Le van csúszva a nép. Mindegy a faja, nemzetisége. Vissza kellene kanyarodni oda amikor szégyen volt nem be menni az óvodába, iskolába. Amikor a tanított nem verték el mert nevelte tanította a gyermeket az iskolában és ez néha együtt járt sarokba állítással vagy körmössel. Ilyenkor régen lesütött szemmel álltunk és szégyelltük magunkat nem kést és pisztolyt rántottunk Állatokká váltunk, meg kellene keresnünk az embereket. Ha már gárdáztok harcoljatok ezért. Ne a lopásra, bűnőzésre, börtönben eltöltött évekre legyen büszke az ember. Ne azért legyen valaki "valaki" mert bazi nagy arany lóg a nyakában, fülében, de a rezsi nincs kifizetve."

"Hagyományőrző....nem mintha sokat számítana, de a világos pólós fiatalember kezében mi van? Csak nem egy "bézbólütő" ?"

"Mielőtt nagyon nagy kalandokba vernétek magatokat, tanuljatok meg helyesen írni, mert irritál a tudatlanság! Ezért van a rengeteg agresszió! Ettől tovább nem is fogunk jutni, ha ilyen marad a felfogás. Mi lenne, ha összefognának a magyarok és a romák? Erre gondoltatok már?"

"Megalázó,szörnyű, hogy mindenki azzal van elfoglalva,hogy nem tudunk helyesen írni,de ha elolvasnátok a kuruc infót,ahol porig aláznak bennünket.Szó szerint kiakarnak nyírni.Elakarnak üldözni az országból.Mindegy az jó cigány-nem jó cigány,vér nem válik vízzé alapon.Szerveződjetek!!!Mi is vagyunk annyian mint ők.Köztük van 10 erős ember,a többi meg egy pofontól összerogy.Hajrá Cigányok!!!!!!Isten áldjon meg bennünket."

"ki a gecit érdekel a magyar nyelvtan,igy szoktak irogatni a nácik,,mé nem mégy a sajátoldaladra álitolagos magyar cigányság,,, ki ez a magyarcigányság,mért akarjátok bitorolni a cigány zászlot"

"Ideje már!!!!!!!;)) Velünk nembirtok retkes magyarok!!!!!!!!!!-.-"

"Nem tudom jó ötlet-e!??!!Nem lesz ennek polgárháború a vége gyerekek!!!Ennek ellenére hajrá romák,már ideje volt felébredni!!!Mi is emberek vagyunk,nekünk is vannak jogaink!!"

"Nem értek egyett! Úgy a magyaroknak úgy a cigányoknak alkalmazkodni kell egymáshoz!! Nem pedig háborúzni!!!!"

"nemtartom magamban a haragom le huzok1felest a parasztokon adom ki"

"eszt nemtartom hejesnek mongyon bárki bármit is de enek nemlesz jo vége :)"

"legyen vége a faji meg kûlömböztetésnek nem mi hanem a parasztok a kissebség"

"Ajajjj, az erőszak, csak erőszakot és félelmet kelt! Béke kéne most már!!!"

"Az első pont amin változtatni kéne az,az hogy először is a Cigány képviselőket és társaikat,kéne le váltani olyan személyre AKI BÜNTETLEN ELŐÉLETŰ,ÉS MÉG SOROLHATNÁM REGGELIG!!! ITT A VEZETÉSSEL VAN A BAJ!!!!!!! EZT A gárdát nem a gárdistákkal szemben kéne uszítani,ha nem Flóriánunk seggbe rúgására,hogy Ö mért nem tesz semmit,sőt még nyilatkozni sem hajlandó!!!! (...) AMÍG OTT FÖNT NINCS REND, ADDIG ITT A KISEMBEREKNÉL SEM LESZ!!! PERSZE ÁLLJATOK ÖSSZE GÁRDÁBA,HOGY HAGY LEGYEN 1 JÓ KIS POLGÁR HÁBORÚ!!!!! HÁT JA MÁR MÁS NEM IS HIÁNYZIK!"

"elég gyenge,értelmetlen próbálkozás."

"én is szivesen meglékelném a nácikat"

"mi a francnak ??? még jobban lenéznek ..ezekre is csak rá kell nézni ...na ennyi"

"Szét kell baszni a pattogó magyarokat"

"Cigány vagy magyar nem mindegy!Ember ember.És aki mind a kettő?"

Érdekes részlet, hogy az egyik internetes csoport, mely megosztotta a hírt, a következő választ helyezte ki a hozzászólásokra:

"Kiteettem egy képet megalakult a Roma Gárda szerintem joguk van megtudni a testvéreinknek ezt a hirt... NE VÁRJ LÓVÉT TESÓ HANEM DOLGOZZ MÉG ITT IS A SEGÉLYÉRT KÖNYÖRÖGSZ TÖLEM AMIKOR AZT SE TUDOD KIVAGYOK ? HÁT ELMONDOM EGY 20 ÉVES TANULÓ LÁNY VAGYOK !! IRÁNY A MUNKA!!!! FELEJTSD EL A SEGÉLYT!"

És végül egy aranyköpés... :)

"Itt az idö!kapcsolataim vannak a cigány maffiákal.de meg sugom hogy oroszok is a cigányok mellet vannak!! Am kéne egy csoportot alakitani fészen!"

Egy véren

A frissen megalakult blog első bejegyzésébe illik ez a videó: egy remek összefoglalás Uszka életéről. A szegény, szinte homogén cigány faluban a szabadkeresztények hozták el a várva várt változást.