-

-

Az agyamat eldobom

Nem szívlelem Jeszenszky Gézát. Sok van a rovásán, ami a magam fajta embernek szúrja a szemét: a "rossz irányba történt közel-keleti nyitása," a nemzeti oldal folyamatos ekézése, nem is beszélve a különböző sötét ügyeiről, melyeket a délszláv háborúval kapcsolatban emlegetnek. Na és persze az eset, amit korábbi kollégája, Raffay Ernő fejtett ki több helyen, Jeszenszky teljes kétbalkezűsége a kárpátaljai magyarok érdekeinek kezelésében.

De ami most csináltak vele, az tényleg sok. Amiért "vállalhatatlannak" minősítették személyét Oslóban valami rasszizmusellenes konferencián (ízlések és pofonok), az az volt, hogy egyetemi tanárként jegyzeteiben le merte írni, hogy komoly probléma a cigány fiatalok körében a családon belüli házasodás-szex, a vérfertőzés.

Ez egy olyan alaptény, amivel bárki, aki pár napnál többet töltött problémás cigánysorokon, már régen szembesült. Fogyatékkal élő cigánygyerekek tömkelege él olyan családokban, ahol apuka és anyuka közeli rokonok, unokatestvérek, vagy akár fél- vagy édestestvérek. Őket felmenőik legtöbbször azért adták össze, mert undorodtak a cigány közösségen, vagy akár csak a szűkebb rokoni körön kívül álló emberektől. Ez az, amire sokszor csak azt a kommentárt hallom tisztességes cigányoktól, hogy "gyomorforgató."  Igen, szokás a vérfertőzés a cigányok között, ilyen sokszor van, az eredmény ismert, és nem attól fog megváltozni a helyzet a putrikban, hogy egy szerencsétlen főliberális öreg diplomatát kiutálnak Oslóból, bármit is gondolnak erről a "szakértők," akik sürgősen el is határolódtak Jeszenszkytől (ők a jelek szerint még nem jártak cigánytelepen). "Józan ésszel e feltételezésben semmi sértőt nem lehet találni, rasszizmust emlegetni pedig felháborító rágalom" - ezt mondta az ügyben Jeszenszky, és ezúttal teljesen igaza van.

Vona Gábor: "Minden tisztességes cigányt a testvéremnek tekintek"

Vona Gábor miskolci beszéde.

Turai cigányok: nyugodt szívvel fordultunk a Jobbikhoz!

A Turán történt szeptemberi incidensre reagálva, mely során egy rendőrt összevertek helyi bűnözők, majd a rendőrség nagy erőkkel megszállta a cigánysort, háromszáz turai lakos petíciót írt, majd felhatalmazta Vidák Miklóst, hogy az ügyben a Jobbik képviselőjéhez, Varga Gézához forduljon. Vidák Miklós 1965-ben született, és kereskedelmi szakmunkás iskolában, középfokú vezető iskolában, majd aranykalászos gazdaképzésen végzett, jelenleg a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány elnöke. A nemzeti radikálisokról, a turai incidensről, országrombolókról és országépítőkről, cigánybűnözésről, a hazai kultúra és föld iránti szeretetről, a magyarsághoz tartozásról beszélgettünk vele.

Vidák Miklós. Fotó: Bar!kád

Petíciót nyújtott át szeptemberben Varga Géza képviselő úrnak, mely így szól: „(…) A turai cigányságot méltatlanul hozza még rosszabb helyzetbe [a média], hiszen a cigány lakosok is szenvednek a bűnözőktől… szeretnénk elhatárolódni a köztünk élő bűnözőktől (…).” Kik írták alá a petíciót?

A helyi lakosok, cigányok és nem cigányok vegyesen. A turai cigány kisebbség körülbelül kétezer főt tesz ki, közülük a tanult fiatalok fogalmazták meg azt. Felhatalmaztak, hogy nyugodtan mondjam ki, mi folyik itt - ez nem a magánvéleményem, tényelegesen az övék is. Kikérjük magunknak a médiában elhangzott szenzációhajhász riportokat! Segítséget először mi kértünk a rendőrségtől! Azért fajult idáig a dolog, mert nem adták meg nekünk azt. Nem mi vagyunk a felelősök, ezek a bűnözők nem mi vagyunk. Kövessenek meg minket! A helyieknek is elegük lett abból, ami az országban megy: nem akartak még egy Gyöngyöspatát, és nem tartották elfogadhatónak azt, ami itt történt: hogy megverték a rendőrt, majd a rendőri túlkapásokat, illetve a törvény be nem tartását.

Kinek a részéről?

Az állam, illetve a rendőrség részéről. Ha itt ugyanolyan becsületes emberek élnek, mint máshol, akkor ugyanazok a jogok és kötelességek érvényesek itt is. Magyarán: lehet, hogy megverte a rendőrt két-három ember, de ezt a pár embert a helyi cigány és nem cigány lakosok együttesen följelentették, már jóval ezelőtt. Ha meghallgatták volna a jajkiáltásunkat, nem lett volna probléma. De csak a rendőrverés után voltak hajlandóak észrevenni, hogy mi folyik itt. Öt-hat évre visszamenőleg rengeteg feljelentést tettünk, de hiába. Mégis mi az, hogy beviszi a rendőr a tolvajt, aki ellopja a másik tyúkjait, tönkreteszi az életét, és két nap múlva már kinn is van a bűnöző, és az arcába röhög annak, akit meglopott? Ezért fordultunk tiszta szívvel a harmadik, vagy egyesek szerint már második erőhöz, a Jobbikhoz: mert elég volt! Ha tényleg képesek leválasztani az országrombolókat az országépítőkről, ahogy a programjuk mondja, akkor tegyék meg! Itt az idő.

Mit vártak volna el a rendőrségtől?

Tisztázzuk, hogy nem a rendőri jelenlét ellen vagyok. Ha itt van a rendőr, én annyira örülök neki! Akár szívesen be is hívom egy kávéra, ebédre, bármire. Viszont most a rendőrök megszállták a cigánytelepet, ahol most is vagyunk, és ahol a döntő többség dolgozik, a fiatalok tanulnak, szakmájuk van, és nincs, aki nem jutott túl az általános iskolai tanulmányain. Pontosan tudja a rendőrség is, hogy ki az az öt-hat ember, aki évek óta csinálja a balhét. Párat össze is szedtek, és aztán persze szélnek is eresztették őket. Úgy néz ki, mintha csak minket bosszantani jöttek volna ide…

Elég konkrétan kifejezték a turai cigányok, hogy nem óhajtanak közösséget vállalni a bűnöző cigányokkal?

Csak én személyesen hatszor tettem feljelentést. Varga Gézának mellékeltük is a jegyzőkönyveket. Azóta sem derült ki, hogy a jegyzőnél, vagy hol akadtak el ezek az eljárások. Nem tudni, hogy kinek, mi célból jó ez. Talán a belügyminiszternek, vagyis Pintér Sándornak, vagy a kormánynak az utasítására cselekednek? Nem tudom!

A kormány utasítására? Mégis mi okból?

Az elmúlt húsz évben semmit nem tettek a cigányokért. Integráció címen persze rengeteg pénzt költöttek el butaságokra. Én tökéletesen integráltnak érzem magamat! Viszont a becsületes állampolgárt közben nem védik meg, pedig ez Pintér úr dolga lenne. Aki konyhába megy dolgozni, annak illik tudni főzni. Ha a kőművesnek összedől a háza, felelősségre vonják, ha a boltos nem ad nyugtát, felelősségre vonják. A belügyminisztert miért nem vonják felelősségre? Ha ez így megy, akkor ő nem belügyminiszter. Akkor a kormány sem kormány. A Fidesz és az MSZP értünk nem tesz semmit. A kormány elhallgatja, hogy a tisztességes cigányok feljelentik a bűnözőket, és hogy aztán nem történik semmi. Hiába van itt háromszáz aláírás, lehetne bármennyivel több – sőt, a jelek szerint lesz is… Varga Géza hiába akart felszólalni a parlamentben, nem engedték: valahogy nem kerül napirendi pontra az ügy. A Kossuth Rádióban sem adták le az anyagot, amit összeállított, pedig itt hallgattuk több százan a rádiót, hiszen három időpontot is megadtak, amikor elméletben adásba került volna. És nem tesznek semmit, ha bántják, és a szélsőségesek vérszívó parazitának nevezik a dolgozó rendes cigányokat. Mondjuk úgy, hogy ez nekünk nem esik jól…

Ha nem az integrálásra költött milliárdokra, akkor mire lenne szüksége a cigányságnak?

Amire szükség lenne az a becsületes munka, a fizetés és az, hogy ne diszkriminálják őket. Az a két cigány fiatal, aki Varga Gézához elment, és átadta a petíciót, elmondta a képviselő úrnak, hogy hiába mennek be állásinterjúra, mert ha látják, hogy cigányok, már rögtön nem kellenek. Nem akarom a gazdaságpolitika irányába elvinni a beszélgetést, de az erő megvan a vidékben, a mezőgazdaság rengeteg munkahelyet adott régen, és adhatna ma is, csak a mostani vezetésnek nem célja, hogy ez így legyen. Nálam nagyobb emberek, Varga Géza, vagy Ángyán János professzor készek lennének ezt megvalósítani. Ángyán professzorra nagyon haragszik a Fidesz, pedig a valóságot mondja, azt is szűkszavúan, egy vidéki ember szemszögéből. Ő nem a fővárosból dirigálja az embereket a földeken. A kormány jöjjön le vidékre, legyen paraszt! Ha pedig mindenképp kutyának nézi a parasztembereket, akkor tanuljon meg a kutyák nyelvén.

A cigány politikusok nem tettek semmit?

A cigány vezetőséget szégyellem. Szégyen, ami ma megy a cigány politikában. Sütögetik a pecsenyéjüket, minket meg eladtak egy tányér levesért. Nem a bólogatás lenne a feladatuk. Hol volt Farkas Flórián, amikor mindez történt Turán? A mai politikusok, azok műanyagból vannak, mindenki értse, ahogy akarja, hogy mi mindent lehet csinálni a műanyagból… De elmúlt az az idő, hogy nem volt, aki kiállt az igazunkért. Ha most nem emeljük fel a szavunkat, a háromszáz aláírást, akkor hiszem, hogy nagy baj lett volna.

Visszatérve a petícióhoz, miért a Jobbikhoz fordultak? Sokan vádolják rasszizmussal a pártot.

Magam is fenntartásokkal kezelem őket, de Varga Géza a Galgafarm és az Ökofalu alapítója. Tőle vettem át a vezetést. Jelenleg is húsz cigánycsalád kap ott munkát, úgyhogy mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy Varga Géza rasszista lenne… Másrészt a Jobbik programja azt mondja, és jó volna, ha szó szerint is vennék, hogy a becsületes igaz embernek nincsen tőlük félnivalója, csak az országrombolónak, aki a bűn útján jár. Ez nekem tetszik, noha értelemszerűen a szélsőséges, cigányellenes gondolatokat visszautasítom. Vegyük úgy, hogy ez egy lehetőség a Jobbiknak is, hogy a becsületes cigányemberek mögé vonuljon föl! Álljanak teljes mellszélességgel mögénk, hogy igenis vannak teljességgel rendes cigányemberek, akik ugyanúgy értékes állampolgárok, mint bármelyik nem cigány. Ismerek több jobbikos vezetőt, a párt mezőgazdasági kabinetjébe kaptam meghívást, és ott szakmai szinten együtt is dolgoztam velük. Mondják ők ki, hogy a becsületes embert meg kell védeni, hiszen a pártprogramjuk is ezt mondja, és ennek a témának köszönhetik nagyban a népszerűségüket! Remélem, hogy a Jobbik majd látni fogja, hogy Turán van kétezer becsületes ember, akiket támogatni kell, és felismeri, hogy ki kell vizsgálni azt, ahogyan a rendőrség végezte a dolgát. Ha meg nem kellenek a tisztességes cigányok a Jobbiknak, akkor viszont azt mondják ki. Legyen végre tiszta a beszéd.

Ön is a cigánybűnözés felszámolása mellé áll?

Ahogy a nejem mondja: a bűnnek nincs színe. Vannak bűnözők, és becsületes emberek. Én se jobboldali, se baloldali nem vagyok, és ezért nem kell sehol meghajoljak. A bűnözésnek viszont vannak szintjei: a magánvéleményem az, hogy nincs cigánybűnözés, de sok irányból nézhetjük. A számok szerint létezik, van cigánybűnözés, illetve a cigányok által sűrűbben elkövetett bűnfajták léteznek. Elég betekinteni egy börtönbe… De nézzük meg, hány cigány van a bankárok között, és hány zsidó vagy magyar. Rengeteg bűnt követnek el a bankszektorban, pedig nincsenek ott cigányok. A politikában sincs sok cigány, mégis tudjuk, milyen az.

Egy helyütt azt nyilatkozta, hogy Varga Géza hozta el ide azt a mentalitást, hogy a cigányember is talpra állhat.

Varga Géza jobbikos parlamenti képviselő (jobbra) szemléli a farmot
Fónagy Jánossal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárával
(középen)

Személyesen nekem hozta el. Az, hogy megtanultam, hogyan tudok másokon segíteni, az, ahogyan a világképem kialakult, azt Varga Gézának köszönhetem. Példának okáért: volt, hogy olyan cigány került hozzánk, aki lusta volt, vagy rosszul dolgozott, de olyan is akadt, aki lopott. Varga Géza adott neki még egy esélyt. Most, hogy én vezetem a cégeit, máig tanácsot ad, és ha látja, hogy pozitív vagy negatív értelemben különbséget teszek emberek között, figyelmeztet, hogy a helyes út középen van. A tisztessége előttem megkérdőjelezhetetlen. Rengeteget tesz a térség embereiért, a cigányok és nem cigányok felemelkedéséért is. Megmutatta, hogy lehet a cigánynak pályázni, vállalkozni, hogy bármit el lehet érni.

Figyelemmel kíséri a parlamenti tevékenységét?

Nem.

A helyiek hogy fogadják a Jobbik vaskosabb kijelentéseit?

Minden pártban vannak szélsőségek. Kivétel nincs, bármit is mondanak. Amikor Varga Géza a parlamenti képviselőjük lett, sokakat megosztott az elején. Ám lehet, hogy a Jobbikban ilyet-olyat mondanak, de Varga ott tudja kamatoztatni a szaktudását. Nem is vennék máshol figyelembe: az ökogazdálkodás nemzetközileg elismert szaktekintélye, a legjobbak között van, de a tehetségét különböző érdekek miatt nem értékelik másutt. Most akkor az országépítés, vagy az egyéni érdekek irányítják a politikát? Hiszen mi nem csak bio-, illetve ökoépítkezés terén dolgozunk, hanem hangsúlyt fektetünk az ember-, föld- és környezetszeretetre.

A honlapjuk számos értéket említ, amit őrizni kívánnak, köztük a „pénzimádó világ” és a „kozmopolitizmus” helyett a „szűkebb és tágabb értelemben vett saját nemzeti hagyományainkkal és kulturális értékeinkkel való közösségvállalást.” Nevezhetjük ezt lokálpatriótaságnak?

Igen, lehet az is. A magyarság bölcsője a magyar föld: mi ennek a szeretetét adjuk vissza. A faragott szobrok, művek mind a magyarság kultúráját tükrözik vissza. Székelykapu vezet a farmra, és ahogy bemegyünk, két oldalt a magyar szokásnak megfelelően áll kifaragva a nő és a férfi, a férfi levett kalappal, a nő sóval, vízzel és kenyérrel, mindketten szemlesütve fogadják a vendéget. Egy kárpát-medencei fafaragó tábort hozott létre a Gaia Alapítvány. A tiszta élet forrása, a Gaia szobor, az Anyaság szobra, Assisi Szent Ferenc és természetesen Árpád apánk áll ott. A többségi társadalomhoz kell igazodni, legyen az ember szlovák, horvát vagy cigány, és ez vonatkozik a magyarsághoz tartozásra is. Én nem érzem sértőnek, ha cigányként azonosítanak. Ha viszont arról van szó, hogy a cigányok kívül állnak a magyarságon, és így beszélnek rólunk, akkor már baj van. 

Gyakran tartanak nyílt napokat. Mikor lehet a legközelebb meglátogatni a Galgafarmot?

Minden hónap első vasárnapján tartok teljes körű vezetést. Most október hetedikén lesz a következő. (az eseményről további információ található itt: http://www.botanikuskert.hu/node/504 illetve a Gaia Alapítvány honlapján http://www.gaiaalapitvany.hu - a szerkesztő megjegyzése)

Milyen a helyi élet? Mit vár a közeljövőtől?

Vidák Miklós (jobbra) vezetést tart a Galgafarmon.

Ez egy középgazdaság, ahol fele-fele arányban vannak cigányok is, magyarok is. Van cigány kombájnos, asztalos, állatetető, tejfeldolgozó és vannak ugyanígy nem cigányok is. Nem különb a húsfeldolgozó, a pékség, a szálloda, az iroda. Nincs probléma. Itt helyben egymásnak kereszteltek a szüleink! Nem kérünk sem pozitív, sem negatív diszkriminációt! Az embereket kell nézni, rátermettség és munka alapján. Ötven éve élek itt, és ellentétben a sok ügyvéd- és orvospalántával, akiknek tanulmányait az állam az én adómból finanszírozta, én itt is maradtam Magyarországon. És nem adom föl! Az öregeim köteleznek rá – nem szóban, de belső indíttatásban. A mi közösségünk generációk óta munkából él meg, építi a hazát – tisztelet kéne, hogy járjon nekik! A feleségem is mellettem áll. A megfelelő fórumokon teszem fel kérdéseimet. Kérjen bocsánatot a belügyminiszter ezektől az idős emberektől, akik ledolgozták az életüket! Ha jók voltak, amikor dolgozni kellett, legyenek jók most is!

interjú anyaga: Veszprémy

A görögkatolikus egyház kiemelt szerepet játszik a cigánypasztorációban - Járóka Lívia sajtóközleménye

Az Európai Parlament brüsszeli épületében rendezett emlékülésen ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye. A rendezvény fővédnöke és házigazdája Surján László, az EP kereszténydemokrata alelnöke volt. Járóka Lívia fideszes EP-képviselő hozzászólásában a cigánypasztoráció és a közösségépítés szükségességéről beszélt, valamint méltatta a magyar görögkatolikus közösség eredményeit.

A Hierotheosz Egyesület és a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye által közösen szervezett jubileumi ülést Kocsis Fülöp megyéspüspök és Surján László alelnök nyitott meg. Járóka Lívia, az Európai Roma Stratégia jelentéstevője beszédében emlékeztetett, hogy Magyarországon és a régióban elsőként a hajdúdorogi görögkatolikusok indították útnak a cigánypasztorációt.

Járóka Lívia szerint az igehirdetés, a szellemi javak átadása során a lelkészek megkerülhetetlenül szembesülnek a szociális problémákkal és a cigányság nagy többségét sújtó nyomorral, mely súlyos akadályát képezi a közösségépítésnek. A néppárti képviselő emlékeztetett, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet orvoslása során a politikusoknak és civileknek is nagy figyelmet kell fordítaniuk a cigányság szellemi-lelki állapotának javítására, hiszen a sokkszerű gazdasági szerkezetváltással egy időben nemcsak gazdasági, de szellemi értelemben is megindult a lemorzsolódás. Az EP egyetlen roma származású képviselője méltatta a történelmi egyházak kis közösségekben elért sikereit, példaként említve a Hodászon működő Angyalok Kertje óvodát, a Szent Illés Menedékházat és a Családok Átmeneti Otthonát. "Kizárólag az anyagiakra alapozva nem lehet a méltóságra és szeretetre épülő öntudatos közösségeket kialakítani, hiszen csak a méltóságtudatában megerősödött ember képes arra, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon, magának és másoknak is megteremtve a boldogulásához szükséges körülményeket" - fogalmazott Járóka Lívia.

(ciganypasztoracio.hu)

Az első cigány zarándoklat Máriapócsra

Szent Kereszt Felmagasztalásának Ünnepe – az első cigány zarándoklat Máriapócsra. Sója Miklós hodászi parókus visszaemlékezése az első máriapócsi zarándoklatról:

„Hodász a Máriapócsra vezető zarándok úton fekszik, s hallották a falun átvonuló zarándokoktól az énekeket s mivel zenére fogékonyak eltanultak egy-két pócsi zarándok éneket. S kezdték dúdolni s kértek engem, hogy egészítsem ki nekik ezt az éneket. Nagyon szépen, nagyon hamar megtanulták. Azt mondtam, hogy egy-két ilyet még megtanultok s máris van annyi tudásunk, hogy elzarándokolhattunk Máriapócsra. Na ez nekik nagyon tetszett, attól kezdve nem hagytak nekem nyugtot.

Időpontot kellett kitűznöm az indulásra. Egy szombati reggelt választottam - másnap délutánra terveztem a visszajövetelt - tehát egy ott alvás is beleesett a zarándoklás idejébe. Nagyon készültek. Mosással, útravaló készítésével, tisztálkodással, nagy nyüzsgéssel. Otthon szinte nem maradt senki. Úgy tűnt, mintha e nép végleg el akarta hagyni a Kolerást. És más haza, új otthon keresésére indult volna. Elől két sorban a lányok közöttük a fiúk, őket az asszonyok, a férfiak és az echos szekerek követték a gyerekekkel, betegekkel. Az ének hallatára nagyon sok falubeli feljött a kertből, konyhából a kapuba, az utcára bámulni. Mert az ének hallatán valamilyen különleges zarándokcsoportra gondoltak, de csalódtak mikor meglátták, hogy a hang alig-alig, de a tömeg az cigány.

Bámulatos fegyelemmel mentek az úton és énekeltek. A kanyarból visszanézve rájuk a Feszty körkép jutott eszembe, ilyet csak ott láttam. Kutyástól, macskástul, echóstul, mindenestül, gyerekestül.

Késő délután érkeztünk Máriapócsra a tízezrekkel telt templom előtti térre, a templomudvarban akkor már ezernyi zarándok nyüzsgött, ácsorgott.

A magyar tömeg utat nyitott nekik, s a csodálkozók sorfalai között kerültük meg énekszó mellett a templomot, vonultunk a templomba. A Szűzanya képe előtt térdre rogyva ez a primitív nép mindenkit megríkatva ezzel az énekkel köszöntötte Máriát: „Hoztunk neked Szűz Mária lángoló szívet oltalmadra, piros rózsát, kék nefelejcset.”

És ez a nép most valóban úgy érezte, hogy új otthonra talál Mária ölén. És hogy a honfoglaló magyarokat védő kárpáti bérceknél biztosabb védelmet kapnak ők Mária ölelő karjai között. Annál is inkább úgy érezték, hogy hazajöttek, mert a magyar zarándokok is testvérként fogadták, ölelgették, csókolgatták őket.

Másnap délután búcsút vettek a Mária kegyképtől. Haza felé menet úgy tűnt, mintha szívüket, lelküket Pócson hagyták volna. De alkonyatkor diadalittasan érkeztek Hodász község peremére, bevonuláskor mindenki égő gyertyát tartott kezében és megcsodáltatták magukat az utcára kiömlő néppel.

Az egész falu úgy nyilatkozott, hogy ez a zarándoklat a csámpás, rongyos seregnek a diadalmenete lett. Öntudatot adott nekik.”

Máriapócs
1942. szeptember 13 (vasárnap)

(ciganypasztoracio.hu)

DK: Demokratikus Kurvaanyázás

Mága Zoltán Horthy Miklós vitéze lett. Fotó: Barakonyi Szabolcs, index.hu

Mága Zoltánt a még Horthy Miklós által alapított Vitézi Rend tagjául fogadta, és az ismert cigány hegedűművész annak rendje és módja szerint le is tette esküjét, sőt, még a kormányzó egész alakos budapesti szobrának felállítására is adott pénzt a sajtóhírek szerint. A mélyen tisztelt művész úr így nyilatkozott magyar nemzeti érzéseiről egy korábbi írásában:

"Ha valaki kényszerűségből, vagy egy jobb élet reményében új hazát keres, előbb-utóbb számolnia kell a lelket marcangoló kínnal, a honvággyal. Az, aki magyarnak születik, és éljen bár hosszú-hosszú évtizedeket idegen országokban, távoli földrészeken, mindig arra vágyik, hogy csak még egyszer, talán utoljára, láthassa szülőföldjét, hogy „teste is majd e földben süppedjen el”... Büszkeséggel töltött el, hogy részese lehettem a magyar történelem és a kultúra egyik legkiemelkedőbb pillanatának... Ott lehettem a legendás futballista, Kocsis Sándor - vagyis Kocka, Aranyfej, ahogyan sporttársai, szurkolói hívták - újratemetésén, és elkísérhettem sporttörténelmünk egyik legnagyobb alakját a hozzá méltó nyughelyére, a Szent István-bazilika altemplomába, hogy közvetlenül Puskás Ferenc, Öcsi mellett nyugodhasson. Kocka hazatért, és már magyar földön van a teljes Aranycsapat, a valaha volt legsikeresebb futball-válogatottunk. A legendás mérkőzéseket pedig a hála istennek a még köztünk élő Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat védője idézheti fel a filmkockák helyett.... Puskás, Kocsis magyar volt, igaz magyar, akik bár a spanyol fociklubok hírnevét alapozták meg, mégis országunknak hoztak dicsőséget játékukkal, góljaikkal, életükkel. Ők épp olyan követei voltak országunknak, mint mi, zenészek. Ők legendává váltak, mi pedig közvetítjük szeretetüket... Az igaz magyarok mindig hazatérnek. Lelkük most már megnyugodhat, nekünk pedig őrizni kell emléküket, és folytatni azt, amit ők is tettek: ember lenni, magyar lenni mindig, minden körülményben."

Összegezve, Mága Zoltán úr mindent elkövetett, amivel ki lehet vívni a liberális oldal haragját. Nos, több se kellett a Gyurcsány-féle törpepárt, a Demokratikus Koalíció aktivistáinak: ellepték Mága Zoltán internetes honlapját, profilját és rajongói oldalát a különféle közösségi portálakon, és azokat gyalázkodó, "széljobber rasszistákat" megszégyenítő gyűlölettel teli üzenetekkel böfögték tele. Volt, aki testi sértéssel fenyegette, mások így dicsérték a hazafias cigány művészt: 

"A vitézi rend a legsötétebb szélsőjobboldal gyülekező helyévé vált... Az hogy jól tud hegedülni semmire sem mentség! Sőt!... Ön vagy vitéz, vagy ember. Harmadik út nincs.Ezt gondolja meg... A Horthy-imádó barmok meg.... ugyan, csak nem fogom magamat izgatni elmebeteg náci-nyilasok miatt..."

DK: Demokratikus Kurvaanyázás

Mága Zoltán a támadásokra így reagált: "legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy ilyen politikai támadások érnek, és egyesek már odáig merészkednek, hogy családom fenyegetik, és becsmérlik," hozzátéve, hogy tisztában van Horthy szerepével és személyiségével, ám nem a kormányzó urat tudtával "nem ítélték el semmilyen háborús bűnért," és ezért benn is marad a Vitézi Rendben.

 Mága Zoltán bocskai öltönyben várja esketését Fotó: Barakonyi Szabolcs, index.hu

Mindennél többet mond azonban a "kirekesztő" nemzeti oldal egy hírportáljának, a hunhir.info-nak cikke:

"A nemzeti oldal ezzel a lépésével hatalmasat ütött azon a liberálisok által sugallt védő, de főképpen támadásra használt képen, miszerint a cigány... csak liberális, kozmopolita, világpolgár, illetve elnyomott, támadott, fenyegetett, kesergő, és holokausztja következményei miatt rettegő ember lehet. Azzal, hogy a Vitézi Rend a fóti templomban tartott ceremónián tagjai közé fogadta Mága Zoltán cigány hegedűművészt, egyértelműen bizonyította a rend alapítójának, Horthy Miklósnak ma is élő és követendő megállapítását, illetve a magyarsággal és kisebbségekkel kapcsolatos állásfoglalását... Mága most bizonyította, hogy ő egy cigány származású, Magyarországért tenni akaró ember, hazafi. Köszöntjük a vitéz urat!"

Az, hogy végül a "végtelenül toleráns és befogadó" balliberális oldal túrta ki Mága urat a Vitézi Rendből, már csak a hab a tortán.